 | Navigátor: NAE > Egyesületünk > Történetünk évszámokban |
A Canis Minor csillagda története, események
2009. szeptember. 19.
Egyesületünk részéről Vilmos Mihály vett részt a találkozón, aki előadást is tartott az "Itáliai meridián napórákról"
Az elhangzott előadás szövegmelléklete:
Nem gondoltam, hogy nem sokkal ezelőtt, ez év márciusában , már volt egy hasonló című előadás az MCSE keretén belül, a Polaris csillagdában, ahol Kálmán Béla csillagász mutatta be az ő felvételeit. Nagy örömmel láttam a videofelvételén, hogy ő az észak olasz területen járt és Róma, Firenze, Bologna, Milánó meridiánjairól tartott egy remek, minden idevágó problémát megtárgyaló előadást. Nekem már csak folytatnom kell a gondolatsort.
Az én utazásom egy teljesen közönséges utazási irodai út volt, és csak abban reménykedtem, hogy a híres kultúrvárosokban , az ókori-középkori Itália tudományos központjaiban felhívják a figyelmünket ilyen fontos események kutatására is, mint a naptár-probléma és a naptárreform. Különösen a Pápáknak volt ez fontos, hiszen a Húsvét ünnepét a tavasz valós kezdetéhez kellett igazítaniuk, mégpedig a természettel összhangban.
Kezdjük tehát a Vatikánnal. Kálmán Béla itt nem járt, ill. képet nem mutatott, pedig van mit. Vatikán főterét láthatjuk, középen egy Egyiptomból származó hatalmas, 19,5m –es obeliszkkel. Mivel ez a Szt. Péter bazilika főterén áll, jól látszik, hogy a bazilika K-Ny tájolású, tengelyvonalában van az egész tér és a hozzá vezető sugárút. Az idegenvezető semmit nem mondott, miért is helyeztek el ide obeliszket, és a járó-kelő látogató sereg sem ezzel volt elfoglalva, hanem azzal, hogy minél hamarabb bejusson a gyönyörű templomba. Hogy a talpuk alatt azért más is látható, pl. a hatalmas, ellipszis alakú tér két szerkesztési fókuszpontja márványtáblával kijelölve, vagy az Égtájak táblái, beépítve a kövezetbe, vagy- és itt a lényeg-, egy egyenes kővonal, két végponttal, amire rávésték, hogy téli napforduló dec. 22, nyári napforduló június 22.( baktérítő-ráktérítő) és a kővonalon, mely nem más mint egy meridián-vonala ennek a helynek. Ezen e több mint 20 méteres szakaszon ( nem mértem le), a Nap delelési magasságainak éves mozgása is kimérhető volna, a 2x 23,5 fok és az obeliszk-csúcs-árnyéknak meridiánon való áthaladása a tavasz kezdetekor.
Dél Olaszország felé haladva megnéztük Nápoly középkori főterét a királyi palotával, de napórát nem találtam. Viszont áthajóztunk Capri szigetére, ahol a felső város egyik szép kilátójának teraszán, a kőkorláton egy kis horizontális napórát helyeztek el, ismertető táblával, márványba vésve az órák vonala meg a dátumvonalak. Az árnyékvető egy törpe obeliszk volt.
A sorrentói öböl túlsó , déli oldalán van a mesés kis városka, Amalfi. Ide csak helyi buszokat engednek be, mert a hegyoldal szerpentinjein normál turistabusz képtelen lemenni. A helyi dóm terének északi falára elhelyezték ezt a köralakú napórát, melyet reggel 9 –kor még nem érte a napsugár május elején. Nem kellett sokat várni, végre „tudta a napos órákat „ számolni.
A következő műszer együttes már Szicilia szigetén lesz . Ez a „lábasfejű” Szicília jelképe. A komp Messina városában teszi ki az utazót. Ez a város főtere, természetesen a dómmal, aminek a harangtornya -nagy örömömre- tele van csillagászati műszerekkel. Legfelül egy globusz napóra, mely inkább a Föld napsugárral megvilágított részét érzékelteti. Olyan magasan van, hogy oda óra beosztást felesleges lett volna készíteni. Alatta egy kis naprendszer modell, működő óraszerkezettel, mely a bolygókat viszi a megfelelő csillagképbe. Természetesen nem léptékhelyes hosszúságú karokkal, de a májusi helyüknek megfelelő csillagkép irányokkal. A harmadik műszer egy öröknaptár, mely 2009 május 6 –t mutatott, naprakészen. Itt ugyan nem meridián napóra volt, de szépen megkomponált együttes, 1932-ben építették.
Ismét ugrunk egy nagyot Szicília DK-i oldaláról Monreale- ba, Palermo mellé, a normannok királyi rezidenciájához. Mi csütörtöki napon voltunk ott, a királyi várat láttuk, de valami oknál fogva a múzeumőrök azt mondták, hogy ma nem engedhetnek be a királyi csillagvizsgálóba. Pedig ott lapult egy meridián is, a korai középkorból. Nem hagyták magukat megvesztegetni sem. Kárpótlásul lenn a maffia fővárosában, Palermoban, -természetesen a főtéren- állt a nagyszerű dóm, melyben szintén volt egy meridián napóra. De csak engem érdekelt. Én lefelé nézegettem és próbáltam lefényképezni a sárgaréz meridián vonalat és a mellette elhelyezett kis márványtáblákat az állatövi jegyekkel. A nyári napforduló pontja hozzáférhető volt- már amennyire a lábak között – látható maradt, de a téli, az még a látogatók elöl is el volt zárva. A camera obscura-t is megtaláltam, 12 m magasan. Sajnos nem éppen délben kerültünk oda , így a Nap képét nem tudtam lefotózni.
A végére hagytam kirándulásunk szakmai és földrajzi csúcspontját, az Etna meridiánt. A képeken egy hatalmas tetraéder látszik, jó 2m magas, három oldalán remek kerámiabetétes napórák, művészi kivitelben, megfelelő magyarázatokkal 3 nyelven. De meghatározták a meridián sík nyomvonalát is, amit írásban is rögzítettek: Ez a pont a K-i hosszúság 15°án van. A mi zónaközépünk vonala ez, 1250 m magasan az Etna déli oldalán, a nagy parkoló aljában.
Az elhangzott előadás szövegmelléklete:
Nem gondoltam, hogy nem sokkal ezelőtt, ez év márciusában , már volt egy hasonló című előadás az MCSE keretén belül, a Polaris csillagdában, ahol Kálmán Béla csillagász mutatta be az ő felvételeit. Nagy örömmel láttam a videofelvételén, hogy ő az észak olasz területen járt és Róma, Firenze, Bologna, Milánó meridiánjairól tartott egy remek, minden idevágó problémát megtárgyaló előadást. Nekem már csak folytatnom kell a gondolatsort.
Az én utazásom egy teljesen közönséges utazási irodai út volt, és csak abban reménykedtem, hogy a híres kultúrvárosokban , az ókori-középkori Itália tudományos központjaiban felhívják a figyelmünket ilyen fontos események kutatására is, mint a naptár-probléma és a naptárreform. Különösen a Pápáknak volt ez fontos, hiszen a Húsvét ünnepét a tavasz valós kezdetéhez kellett igazítaniuk, mégpedig a természettel összhangban.
Kezdjük tehát a Vatikánnal. Kálmán Béla itt nem járt, ill. képet nem mutatott, pedig van mit. Vatikán főterét láthatjuk, középen egy Egyiptomból származó hatalmas, 19,5m –es obeliszkkel. Mivel ez a Szt. Péter bazilika főterén áll, jól látszik, hogy a bazilika K-Ny tájolású, tengelyvonalában van az egész tér és a hozzá vezető sugárút. Az idegenvezető semmit nem mondott, miért is helyeztek el ide obeliszket, és a járó-kelő látogató sereg sem ezzel volt elfoglalva, hanem azzal, hogy minél hamarabb bejusson a gyönyörű templomba. Hogy a talpuk alatt azért más is látható, pl. a hatalmas, ellipszis alakú tér két szerkesztési fókuszpontja márványtáblával kijelölve, vagy az Égtájak táblái, beépítve a kövezetbe, vagy- és itt a lényeg-, egy egyenes kővonal, két végponttal, amire rávésték, hogy téli napforduló dec. 22, nyári napforduló június 22.( baktérítő-ráktérítő) és a kővonalon, mely nem más mint egy meridián-vonala ennek a helynek. Ezen e több mint 20 méteres szakaszon ( nem mértem le), a Nap delelési magasságainak éves mozgása is kimérhető volna, a 2x 23,5 fok és az obeliszk-csúcs-árnyéknak meridiánon való áthaladása a tavasz kezdetekor.
Dél Olaszország felé haladva megnéztük Nápoly középkori főterét a királyi palotával, de napórát nem találtam. Viszont áthajóztunk Capri szigetére, ahol a felső város egyik szép kilátójának teraszán, a kőkorláton egy kis horizontális napórát helyeztek el, ismertető táblával, márványba vésve az órák vonala meg a dátumvonalak. Az árnyékvető egy törpe obeliszk volt.
A sorrentói öböl túlsó , déli oldalán van a mesés kis városka, Amalfi. Ide csak helyi buszokat engednek be, mert a hegyoldal szerpentinjein normál turistabusz képtelen lemenni. A helyi dóm terének északi falára elhelyezték ezt a köralakú napórát, melyet reggel 9 –kor még nem érte a napsugár május elején. Nem kellett sokat várni, végre „tudta a napos órákat „ számolni.
A következő műszer együttes már Szicilia szigetén lesz . Ez a „lábasfejű” Szicília jelképe. A komp Messina városában teszi ki az utazót. Ez a város főtere, természetesen a dómmal, aminek a harangtornya -nagy örömömre- tele van csillagászati műszerekkel. Legfelül egy globusz napóra, mely inkább a Föld napsugárral megvilágított részét érzékelteti. Olyan magasan van, hogy oda óra beosztást felesleges lett volna készíteni. Alatta egy kis naprendszer modell, működő óraszerkezettel, mely a bolygókat viszi a megfelelő csillagképbe. Természetesen nem léptékhelyes hosszúságú karokkal, de a májusi helyüknek megfelelő csillagkép irányokkal. A harmadik műszer egy öröknaptár, mely 2009 május 6 –t mutatott, naprakészen. Itt ugyan nem meridián napóra volt, de szépen megkomponált együttes, 1932-ben építették.
Ismét ugrunk egy nagyot Szicília DK-i oldaláról Monreale- ba, Palermo mellé, a normannok királyi rezidenciájához. Mi csütörtöki napon voltunk ott, a királyi várat láttuk, de valami oknál fogva a múzeumőrök azt mondták, hogy ma nem engedhetnek be a királyi csillagvizsgálóba. Pedig ott lapult egy meridián is, a korai középkorból. Nem hagyták magukat megvesztegetni sem. Kárpótlásul lenn a maffia fővárosában, Palermoban, -természetesen a főtéren- állt a nagyszerű dóm, melyben szintén volt egy meridián napóra. De csak engem érdekelt. Én lefelé nézegettem és próbáltam lefényképezni a sárgaréz meridián vonalat és a mellette elhelyezett kis márványtáblákat az állatövi jegyekkel. A nyári napforduló pontja hozzáférhető volt- már amennyire a lábak között – látható maradt, de a téli, az még a látogatók elöl is el volt zárva. A camera obscura-t is megtaláltam, 12 m magasan. Sajnos nem éppen délben kerültünk oda , így a Nap képét nem tudtam lefotózni.
A végére hagytam kirándulásunk szakmai és földrajzi csúcspontját, az Etna meridiánt. A képeken egy hatalmas tetraéder látszik, jó 2m magas, három oldalán remek kerámiabetétes napórák, művészi kivitelben, megfelelő magyarázatokkal 3 nyelven. De meghatározták a meridián sík nyomvonalát is, amit írásban is rögzítettek: Ez a pont a K-i hosszúság 15°án van. A mi zónaközépünk vonala ez, 1250 m magasan az Etna déli oldalán, a nagy parkoló aljában.
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |  |  |
 |  |
